06-1-2030091
  1117 Budapest, Fehérvári út 44.
    

Laboratóriumi vizsgálatok jelentősége

Milyen gyakran végeztessünk laboratóriumi vizsgálatokat?

Az egészségügyi szakemberek azt javasolják, hogy ha nincsen panaszunk, évente legalább egyszer ellenőriztessük laboratóriumi vizsgálat, vérvétel, vizeletvizsgálat által értékeinket, kiegészítve ezzel az éves általános fizikai vizsgálatot.

Azonban számos oka lehet annak, hogy ennél sűrűbben végeztessünk laboratóriumi vizsgálatot. Pl. ha szokatlan tüneteket tapasztalunk. Szokatlan tünet alatt sok mindent érthetünk, kezdve a tartósan fennálló fáradtságtól, a hirtelen fogyáson, ill. hízáson át az addig nem érzett fájdalomig.

Egy másik ok, ha már ismert az eltérés, megtörtént valamiféle formában az intervenció és azt szeretnénk látni, hogy a beavatkozás hatásos volt, pozitív irányú elmozdulás történt e. Pl. ilyen lehet, ha korábbi vizsgálatból már ismert, hogy magas a koleszterin szintünk. Ennek csökkentése érdekében dietetikus szakember által összeállított étrendet követünk, majd 3-6 hónap elteltével ellenőrizzük, hogy jó irányba haladnak e értékeink.

Emellett gyógyszeres kezelés monitorozása, szövődmények rizikójának korai felismerésére is szolgálhatnak az ilyen fajta vizsgálatok.

Mit tudhatunk meg a vérképből?

A vérből az orvosunk által kiválasztott vizsgálat alapján számos betegség diagnosztizálható.

A teljes vérkép egy általános laboratóriumi vizsgálat, önmagában is lehet diagnosztikus értékű a klinikai képpel (tünetekkel) együtt. A teljes vérkép (CBC) a fehérvérsejtekről (WBC), vörösvérsejtekről (RBC), hemoglobinról (Hgb), hematokritról (Hct) ad információt. A teljes vérkép kiegészíthető kémiai panellel, amikor az alábbiak értékeit mérik: lipidek (zsírok) LDL koleszterin, HDL koleszterin, össz koleszterin, fehérjék, májenzimek, cukor (glükóz), elektrolitok (pl. kálium, nátrium stb.), enzimek. Kiegészíthető pajzsmirigy panellal (T3, T4, TSH szint).Az értékek kóros eredménye vesebetegségre, cukorbetegségre epe és májbetegségre vagy hormonegyensúly felborulására utalhatnak.

Vérminta segítségével számos nemi úton terjedő betegség (STD) is diagnosztizálható. Pl. chlamydia, gonorrea, herpesz, HIV fertőzés, szifilisz.

A koagulációs tesztek mérika véralvadási paramétereket. Ilyen például a protrombin idő (PT) és a fibrinogén aktivitás teszt.

A véralvadás kulcsfontosságú folyamat, amely segít megállítani a vérzést vágás vagy seb keletkezése következtében. Ellenben a vénában vagy az artériában lévő vérrög halálos lehet, gátolhatja az agy, a szív vagy a tüdő véráramlását, és szívrohamot vagy agyvérzést (stroke-ot) okozhat.

A teszt eredményei felhasználhatók a következők diagnosztizálására:akut mieloid leukémia, túlzott vérzés (hemofília), trombózis, májbetegségek, K-vitamin hiány.

Ezen kivűl nézhetnek gyulladásra utaló paramétert (CRP), tumor markereket, vitaminok, ásványi anyagok szintjét, immunológiai paramétereket, hormonokat, vírusok, baktériumok, paraziták, gombák jelenlétét, végezhetnek genetikai vizsgálatokat. Ezek alapján a látható, hogy a vizsgálat fajtájától függően a vérből számos állapot és betegség feltárható.

Hogyan végeztethető laboratóriumi vizsgálat?

A laboratóriumi vizsgálatok elrendelése orvosunk hatásköre. Emellett háziorvos rendelheti el, ill. sürgősségi ellátásban is gyakori.Ezen kívül csak önköltséges formában, magán laboratóriumban vagy magánrendelésen kérheti a beteg a vizsgálatot.

Hogyan zajlik a vizsgálati eljárás?

A vér levételét laboratóriumban vagy orvosi rendelőben, leggyakrabban nővér végzi.

Első lépésként keresnek egy vénát, általában a könyökhajlatban, melyet meg kívánnak szúrni. A kart elszorítják, fertőtlenítik a bőrfelületet, majd beszúrják a vérvételi tűt. A gyűjtést követően vattát helyeznek a szúrás helyére és kérhetik, hogy gyakoroljon nyomást rá pár percig.

A rutin vérvizsgálatok kockázata nagyon alacsony, de előfordulhat: enyhe fájdalom vagy kellemetlenség szúráskor, ájulás a hirtelen vérveszteségtől, ér átszúrása, mely a vérvétel sikertelenségét eredményezheti.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

LABOR

 

 

Hivatkozásjegyzék:

George-Gay B, Parker K. Understanding the complete blood count with differential. J Perianesth Nurs. 2003 Apr;18(2):96-114; quiz 115-7. doi: 10.1053/jpan.2003.50013.

Winter WE, Flax SD, Harris NS. Coagulation Testing in the Core Laboratory. Lab Med. 2017 Nov 8;48(4):295-313. doi: 10.1093/labmed/lmx050.

Tefferi A, Hanson CA, Inwards DJ. How to interpret and pursue an abnormal complete blood cell count in adults. Mayo Clin Proc. 2005 Jul;80(7):923-36. doi: 10.4065/80.7.923.

Soh SB, Aw TC. Laboratory Testing in Thyroid Conditions - Pitfalls and Clinical Utility. Ann Lab Med. 2019 Jan;39(1):3-14. doi: 10.3343/alm.2019.39.1.3.

Forrás: http://www.hungariamed.hu/196-laboratoriumi-vizsgalatok-jelentosege