A máj akkor tekinthető zsírosnak, ha tömegének több mint 5% -a zsír.

Két típusát különböztetjük meg, az alkoholos zsímájat és a nem alkoholos zsírmájat (NAFLD – non alcoholicfattyliverdiseases). Felmérések szerint a NAFLD Európában az emberek 25-30%-át érinti.

A NAFLD kezdetben jóindulatú, de idővel steatohepatitisz (NASH), majd májfibrózis, májcirrózis léphet fel. NASH-ról(non alciholicsteatohepatitis) akkor beszélünk, amikor gyulladás, májsejtkárosodás lép fel.

Kiváltó ok

A zsírmáj akkor alakul ki, ha nagyobb mennyiségű zsír jut a májba a vérrel vagy a nyirokkal (p.: fogáys, túltáplálás), ha a zsírsavak oxidációja és felhasználása zavart szenved (pl.: túlzott alkohol bevitel), ha fokozódik a zsírsavszintézis.

a test túl sok zsírt termel, vagy nem megfelelően metabolizálja a bevitt zsiradékot. A felesleges zsír a májsejtekben tárolódik, ahol felhalmozódik, zsírmájbetegséget okozva.

Azoknál az embereknél, akik nem fogyasztanak sok alkoholt, a betegség oka kevésbé egyértelmű.

Leggyakoribb ok az alkohol, az obesitas és a 2-es típusú diabétesz.

Az alábbi tényezők játszhatnak szerepet kialakulásában:

• elhízás (Becslések szerint az elhízott felnőttek 30 - 90%-ának van NAFLD-je, és a növekvő gyermekkori elhízás következtében fiatalkorban is egyre gyakoribb.),
• magas vércukorszint
• inzulinrezisztencia(Az inzulinrezisztenciával és a magas inzulinszinttel (hiperinzulinémia)kapcsolatban kimutatták, hogy növeli a májzsír raktározását a 2-es típusú cukorbetegségben és metabolikus szindrómában szenvedő embereknél.),
• magas fruktóz bevitel
• magas vérzsírszint, különösen trigliceridszint
• nem megfelelő bélflóra (A legújabb kutatások szerint a bélbaktériumok egyensúlyhiánya hozzájárulhat a NAFLD kialakulásához.).

A kevésbé gyakori okai lehetnek a:

• terhesség,
• hirtelen fogyás,
• egyes fertőzések, pl.: hepatitis C,
• gyógyszerekmellékhatásai,
• bizonyos toxinoknak való kitettség.

Tünetek

Panaszt alig okoz, legtöbbször más okból végzett vizsgálat miatt derül fény rá.Korai felismerésében a vérkép segíthet.

• Fáradtság és gyengeség,
• enyhe fájdalom vagy teltség érzet a jobb vagy a középső hasi területen,
• májenzimek, köztük az AST, ALT,ALP általában normális vagy mérsékelten emelkedett
• emelkedett inzulinszint,
• magas trigliceridszint,
• megnagyobbodott máj vagy lép (általában fizikai vizsgálat vagy ultrahangos vizsgálat következtében fedezik fel).

Súlyosabb esetekben előfordulhat:

• étvágytalanság,
• fogyás,
• hányinger és hányás,
• mérsékelt vagy súlyos hasi fájdalom,
• sárgaság

A rendszeres orvosi vizsgálatoknak köszönhetően a betegség korai szakaszban felismerhető és gyógyítható, ezért fontos, hogy rendszeresen keresse fel orvosát szűrővizsgálatok, rutin laboratóriumi vizsgálatok céljából.

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék:

Ahmed M. (2015). Non-alcoholicfattyliverdisease in 2015. World journal of hepatology, 7(11), 1450–1459. https://doi.org/10.4254/wjh.v7.i11.1450

Abenavoli L, Milic N, Di Renzo L, Preveden T, Medić-Stojanoska M, De Lorenzo A. Metabolicaspects of adultpatientswithnonalcoholicfattyliverdisease. World J Gastroenterol. 2016 Aug 21;22(31):7006-16. doi: 10.3748/wjg.v22.i31.7006.

Gaggini, M., Morelli, M., Buzzigoli, E., DeFronzo, R. A., Bugianesi, E., &Gastaldelli, A. (2013). Non-alcoholicfattyliverdisease (NAFLD) and itsconnectionwithinsulinresistance, dyslipidemia, atherosclerosis and coronaryheartdisease. Nutrients, 5(5), 1544–1560. https://doi.org/10.3390/nu5051544

He, X., Ji, G., Jia, W., & Li, H. (2016). GutMicrobiota and NonalcoholicFattyLiverDisease: InsightsonMechanism and Application of Metabolomics. International journal of molecularsciences, 17(3), 300. https://doi.org/10.3390/ijms17030300

Lonardo A, etal. (2017). Nonalcoholicfattyliverdisease: Evolvingparadigms. DOI:
10.3748/wjg.v23.i36.6571