1117 Budapest, Fehérvári út 44.

Hiperurikémia rizikó tényezői, diagnózisa, étrendi vonatkozása

Az elmúlt években a köszvény, mint betegség előfordulása világszerte megnövekedett, így globális közegészségügyi problémává vált.Köszvény az emelkedett húgysavszint miatt alakul ki.

A húgysav a purin anyagcsere végterméke, amely nagyobb része endogén szintézisből, kisebb része exogén forrásokból származik, például purintartalmú élelmiszerekből, alkoholból, fruktózt tartalmazó italokból. Az húgysav főként a májban és a belekben szintetizálódik, de keletkezhet más szövetekben is, például izmokban, vesékben.

A hiperurikémiát a megnövekedett húgysavtermelés vagy a húgysav ürítésének csökkenése okozza. A vesefunkció romlása a hiperurikémia egyik fő okaa csökkent húgysav-clearance miatt, normális esetben a kiválasztódásának több mint 70%-át a vesék végzik.

A hiperurikémia veszélye mindenkinél előfordulhat, de férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél, és kockázata az életkorral növekszik. Ennek lehetséges oka a férfiak és a nők nemi hormonjainak eltérő szintje, valamint az életkorral járó hormonváltozások.

Rizikó tényezők:

  • alkoholfogyasztás,
  • kóros lipidanyagcsere,
  • bizonyos gyógyszerek, különösen a szívbetegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek,
  • ólom expozíció,
  • vesebetegség,
  • magas vérnyomás,
  • magas vércukorszint,
  • hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés),
  • elhízottság,
  • szélsőséges fizikai aktivitás,
  • rossz alvás.

A túlzott alkoholfogyasztás fokozza a szervezet tejsavtermelését, ami gátló hatással bír a húgysavkiválasztásra. Emellett az etanol önmagában fokozhatja az uráttermelést.

Kutatások szerint a hiperurikémia gyakran társul abnormális lipidanyagcserével és hasi elhízással. A lehetséges mechanizmus szerint az abnormális lipidanyagcsere hatással lehet az erekre, szűkületet vagy akár elzáródást eredményezhet, így a veséken keresztüli húgysav-eltávolítás csökkenéséhez vezethet.

Az alvászavar, mint rizikótényező akképpen lehet, hogy a rossz minőségű alvás fáradtsághoz és energiaveszteséghez vezet, ami anyagcseretermékek, köztük a húgysav felhalmozódását eredményezheti.A pontos mechanizmus tisztázatlan, további tanulmányozásra szorul.

Diagnózis

Kezelőorvosa vér- és vizeletvizsgálatot rendelhet el,ahol ellenőrizheti a húgysavszintet, a kreatininszintet az eGFR-t, amely megmutatja a veseműködést. A húgysav általában megtalálható a vizeletben, ahogy a szervezet kiválasztja azt. Orvosa 24 órás vizeletgyűjtést rendelhet el, ha emelkedett húgysavszintet észlel a vérében. Ezt a vizeletvizsgálatot purin csökkentett diétát folytatva megismétlik (kiiktatva az alkoholt és a húgysav szintet befolyásoló gyógyszereket is), ami segít annak meghatározásában, hogy túl magas az ételekből származó purinbevitel vagy a szervezet túl sok húgysavat termel, ill.nem választ ki elegendő húgysavat. Ha köszvény tünetei tapasztahatók, vizsgálhatják az ízületekben felgyülemlett folyadékot vékonytű biopsziával, hogy ellenőrizzék a húgysavkristályok jelenlétét.

Étrendi vonatkozás

A szakirodalom jelenlegi ismeretei alapján az alkohol, a húsból és tenger gyümölcseiből származó purinok, valamint a fruktózzal vagy cukorral édesített italok fogyasztása a köszvény megnövekedett kockázatával jár együtt, míg a tejtermékek, a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök, zöldségek, kávé fogyasztása megóvhatja az embereket a hiperurikémia és a köszvény veszélyétől.

Egy tizenkilenc tanulmányt magában foglaló metaanalízis arra a következtetésre jutott, hogy a hiperurikémia és a köszvény kockázata pozitívan korrelál a vörös hús, a tenger gyümölcsei, az alkohol és a fruktóz bevitelével, és negatívan korrelál a tejtermékekkel, szójaételekkel és gyümölcsökkel. A magas purintartalmú zöldségek nem mutattak összefüggést a hiperurikémiával, de csökkent rizikót mutattak a köszvény kialakulásával.

A fruktóz fokozott figyelmet kapott a hiperurikémia lehetséges okaként, mivel metabolizmusa során melléktermékként urát termelődik. Jelenleg a fruktóz az élelmiszer előállításban használt édesítőszerek elsődleges forrása, valamint a szacharóz (kristálycukor) fő összetevője.

A magas purintartalmú zöldségek (ellentétben a magas purintartalmú állati eredetű élelmiszerekkel) nem mutattak nyilvánvaló összefüggést a hiperurikémiával vagy a köszvény kialakulásával.

Az húgysav normális szintjének fenntartása kiemelkedő jelentőségű, a szabad gyökök megkötését végzi, így fontos antioxidáns bizonyos koncentrációban, és valószínűleg szükséges a központi idegrendszer sejtjeinek oxidatív stresszének csökkentéséhez is. A húgysav biztosíthatja az emberi plazma szabadgyök-fogó antioxidáns kapacitásának akár 55%-át, így az egyik legfontosabb antioxidáns a szervezetben. Az húgysav szint és az egészségügyi kockázatok összefüggése kétfázisú, mivel a húgysav alacsony szintje káros az idegsejtekre, a 420 μM feletti koncentráció pedig kórosnak tekintendő, mert ez a szint meghaladja az urát vízben való oldhatóságát.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék:

Borghi C, Tykarski A, Widecka K, Filipiak KJ, Domienik-Karłowicz J, Kostka-Jeziorny K, Varga A, Jaguszewski M, Narkiewicz K, Mancia G. Expert consensus for the diagnosis and treatment of patient with hyperuricemia and high cardiovascular risk. Cardiol J. 2018;25(5):545-563. doi: 10.5603/CJ.2018.0116.

Chalès G. How should we manage asymptomatic hyperuricemia? Joint Bone Spine. 2019 Jul;86(4):437-443. doi: 10.1016/j.jbspin.2018.10.004. Epub 2018 Oct 11. PMID: 30316974.

Petreski T, Ekart R, Hojs R, Bevc S. Hyperuricemia, the heart, and the kidneys - to treat or not to treat? Ren Fail. 2020 Nov;42(1):978-986. doi: 10.1080/0886022X.2020.1822185. PMID: 32972284; PMCID: PMC7534372.

Petreski, T., Ekart, R., Hojs, R., & Bevc, S. (2020). Hyperuricemia, the heart, and the kidneys - to treat or not to treat?. Renal failure, 42(1), 978–986. https://doi.org/10.1080/0886022X.2020.1822185

Luk, A. J., & Simkin, P. A. (2005, November 15). Epidemiology of hyperuricemia and gout. American Journal of Managed Care, 11(15), S435-S442

Han, Q. X., Zhang, D., Zhao, Y. L., Liu, L., Li, J., Zhang, F., Luan, F. X., Liu, D. W., Liu, Z. S., Cai, G. Y., Chen, X. M., & Zhu, H. Y. (2019). Risk Factors For Hyperuricemia In Chinese Centenarians And Near-Centenarians. Clinical interventions in aging, 14, 2239–2247. https://doi.org/10.2147/CIA.S223048

Jakše B, Jakše B, Pajek M, Pajek J. Uric Acid and Plant-Based Nutrition. Nutrients. 2019 Jul 26;11(8):1736. doi: 10.3390/nu11081736.

Forrás