06-1-2030091
  1117 Budapest, Fehérvári út 44.
  1117 Budapest, Bercsényi u. 24.

Parkinson-kór előfordulása, oka, rizikótényezői, típusai

A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai rendellenesség. A progresszív azt jelenti, hogy idővel fokozatosan rosszabbodik a beteg állapota.

Előfordulása

Ez a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség világszerte, előfordulási gyakorisága (prevalenciája) az életkor előrehaladtával növekszik mind a férfiak, mind a nők esetében is. A betegség a legtöbb populációban kétszer olyan gyakori a férfiaknál, mint a nőknél. Ez feltételezhetően a női nemi hormonok védőhatása miatt van, azonban a nőknél magasabb a halálozási arány és gyorsabb a betegség progressziója (előrehaladása).

A Parkinson kór 65 éves korig a lakosság körülbelül 3%-át, 85 év felettiek kb. 5%-át érinti.

Oka

Mozgásunkat az agyban lévő idegsejtek irányítják, ahol az információt ingerületátvívő anyagok segítségével adják át egymásnak. A mozgásért felelős fő ingerületátvívő anyag a dopamin, ami segíti az összehangolt izommozgások kivitelezését.

A dopamin az agynak a substantia nigra (szubsztancia nigra) nevű részében termelődik. Parkinson-kórban a substantia nigra sejtjei pusztulni kezdenek, aminek következtében a dopamin szintje csökken. Amikor 60-80 százalékkal csökkent a termelődés, megjelennek a Parkinson-kór tünetei. Emellett a kutatók Lewy-testeknek nevezett kóros fehérjéket mutattak ki a Parkinson-kórban szenvedő emberek agyában.

Ezek a kóros elváltozások megelőzhetik a tünetek megnyilvánulását akár két évtizeddel is.

Rizikó

Etiológiája nem teljesen ismert. A családban halmozódó esetek ellenére a betegség idiopátiás (ismeretlen eredetű), kialakulása többtényezős, amelyet a genetikai és környezeti tényezők kölcsönhatása okoz.

Az életkor a legerősebb kockázati tényező. A Parkinson-kór általában 50 és 60 éves kor között jelentkezik. Csak az esetek körülbelül négy százalékában fordul elő 40 éves kor előtt.

Az emelkedett kockázathoz kapcsolódó egyik legjelentősebb környezeti tényező a krónikus stressz. Ezzel magyarázható, hogy a magasabb társadalmi státuszú egyéneknél gyakrabban fordul elő.

Emellett fontos rizikó tényezőnek bizonyult a családi kórtörténet (genetikai kapcsolat) és a peszticid expozíció. Bizonyos méreganyagoknak való kitettség növelheti a Parkinson-kór kockázatát. A neurotoxikus potenciállal rendelkező környezeti tényezők munkahelyi expozíciója jelentős figyelmet kapott. A Parkinson-kór fokozott kockázatát bizonyos foglalkozási csoportokban jelentették, beleértve a gazdálkodókat, faipari munkásokat, festőket és egészségügyi dolgozókat, akik peszticideknek, oldószereknek és egyéb toxikus szereknek vannak kitéve.

Tanulmányok elemzése során az olaszországi paviai San Matteo Egyetemi Kórház kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a mezőgazdaságban a gyomok és rovarok elleni peszticideknek való kitettség 33-80 százalékkal növeli a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát.

A fizikai aktivitás egy fontos életmódbeli tényező, amely befolyásolhatja a betegség kialakulását, súlyosságát és progresszióját. A rendszeres testmozgás alacsonyabb kockázattal, jobb betegség-prognózissal (kilátással) és a súlyos szövődmények alacsonyabb arányával jár.

Kutatások szerint azoknál az embereknél, akik fejsérülést szenvednek, nagyobb valószínűséggel alakul ki Parkinson-kór.

Típusai

- Idiopátiás Parkinson-kór, a leggyakoribb típus.

- A fiatalkori Parkinson-kór egy ritka állapot, amikor 21 éves kor előtt jelentkezik a betegség.
Fiatal kezdetű Parkinson-kórnak nevezik, ha 40 éves kor előtt alakul ki. A tünetek hasonlóak a késői Parkinson-kórhoz, de nagyobb valószínűséggel kapcsolódnak genetikai okokhoz.

 

Feketéné Radó Barbara

dietetikus, egészségügyi tanár MSc

 

Hivatkozásjegyzék:

Sveinbjornsdottir S. The clinical symptoms of Parkinson's disease. J Neurochem. 2016 Oct;139 Suppl 1:318-324. doi: 10.1111/jnc.13691. Epub 2016 Jul 11. PMID: 27401947.

Janice M. Beitz. Parkinson's disease: a review. Front. Biosci. (Schol Ed) 2014, 6(1), 65–74. https://doi.org/10.2741/S415

Savica R, Grossardt BR, Bower JH, Ahlskog JE, Mielke MM, Rocca WA. Incidence and time trends of drug-induced parkinsonism: A 30-year population-based study. Mov Disord. 2017 Feb;32(2):227-234. doi: 10.1002/mds.26839. Epub 2016 Oct 25. PMID: 27779780; PMCID: PMC5318251.

Gustavsson EK, et al. (2017). Genetic identification in early onset Parkinsonism among Norwegian patients.
doi.org/10.1002/mdc3.12501

Radhakrishnan DM, Goyal V. Parkinson's disease: A review. Neurol India. 2018 Mar-Apr;66(Supplement):S26-S35. doi: 10.4103/0028-3886.226451. PMID: 29503325.

Forrás
A keltexmed.hu weboldal többféle sütit (cookie-t) használ azért, hogy biztosítsuk a weboldal teljes funkcionalitását, informatívvá és felhasználóbaráttá tegyük az oldalt. Ha tovább böngészi az oldalt, beleegyezik a sütik használatba. További információért olvassa el cookie szabályzatunkat.