A tüdőszűrés többet lát, mint gondolnánk

Korai felismerés életeket menthet

A tüdő egészsége kulcsfontosságú az egész szervezet működése szempontjából. A tüdőszűrés célja, hogy még tünetmentes állapotban felismerjük azokat a tüdőt érintő betegségeket, amelyek később súlyos következményekkel járhatnak – például tüdőrák, tuberkulózis (gümőkór), vagy krónikus légúti megbetegedések.

Mi az a tüdőszűrés?

A tüdőszűrés egy alacsony dózisú röntgenvizsgálat, amely lehetővé teszi a tüdő állapotának gyors, fájdalommentes és egyszerű ellenőrzését. Célja nem a panasszal élő betegek kivizsgálása, hanem a tünetmentes emberek szűrése, hogy időben kiszűrjük az elváltozásokat.

Kiknek ajánlott?

A nemzetközi szakmai ajánlások szerint a tüdőszűrés különösen indokolt az alábbi csoportokban:

50 év felettiek
Dohányzók vagy korábbi dohányosok (különösen, ha 20 évnél hosszabb ideig dohányoztak)
Krónikus légúti betegek (pl. COPD)
Tuberkulózisnak kitett személyek (pl. egészségügyi dolgozók, zárt közösségben élők)
Korábban tüdőrákban szenvedők, vagy akiknél a családban előfordult tüdődaganat

Mit mutathat ki a szűrés?

Tüdődaganat – A tüdőrák korai stádiumban való felfedezése jelentősen növeli a túlélési esélyeket.
Tuberkulózis (TBC) – A gümőkór továbbra is jelen van a világban, főként bevándorlók és legyengült immunrendszerű személyek körében.
Krónikus gyulladásos elváltozások – Pl. hegesedés, fibrózis, granulomák, amelyek befolyásolják a légzőrendszer működését.
Tüdőtágulat, COPD jelei – A légutak krónikus károsodására utaló jelek már korai stádiumban felismerhetők.
Korábbi fertőzések maradványai – Pl. tüdőgyulladás után visszamaradt gócok, meszesedések.
Pleuralis eltérések – Pl. mellhártya megvastagodás, folyadékgyülem, mesothelioma gyanúja.
Mediastinalis elváltozások – Gátorüregi nyirokcsomó-megnagyobbodás, ciszták, daganatok.
Ritkábban észlelt, járulékos leletek, melyek nem a szűrés elsődleges céljai, de további kivizsgálást igényelhetnek:
- Kis területi atelectasia (tüdőrészlet összeesése)
- Megnagyobbodott nyirokcsomók
- Véletlenszerűen felfedezett ér- vagy mellkasfali elváltozások
- Implantátumok, idegen testek állapotának ellenőrzése

Hogyan zajlik a vizsgálat?

A klasszikus tüdőszűrés során mellkasröntgent végeznek, amely néhány perces vizsgálat, nem igényel különösebb előkészületet.
A modern szűrőprogramokban egyre nagyobb szerepet kap az alacsony dózisú CT (LDCT), amely a hagyományos mellkasröntgennél jóval érzékenyebb eljárás. Hazánkban ez a vizsgálattípus ugyan még nem része a szervezett népegészségügyi szűréseknek, magánúton térítés ellenében igénybe vehető, és szakorvosi javaslat esetén az állami ellátás keretében is elrendelhető. Az LDCT különösen előnyös lehet azok számára, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve – például évekig dohányoztak, vagy a családjukban előfordult tüdődaganat.

Miért előnyös a szűrés?

Korai diagnózis → kevesebb szövődmény, célzottabb és kevésbé megterhelő kezelés
Magasabb túlélési esély a tüdődaganatok esetében
A betegség terjedésének megakadályozása (pl. fertőző TBC)
Tünetmentes, de klinikailag jelentős elváltozások felfedezése – pl. kisebb csomók, gyulladásos folyamatok, hegesedések
Időben elkezdett életmódváltás vagy dohányzásról való leszokás támogatása, ha a szűrés eredménye elváltozást jelez
Kockázatbecslés pontosítása – a szűrés eredménye alapján további kivizsgálás, megfigyelés vagy beavatkozás tervezhető
A betegek megnyugtatása – negatív lelet esetén csökken a szorongás, különösen dohányosoknál vagy akik családi érintettség miatt aggódnak

Van kockázata?

A tüdőszűrés alacsony dózisú röntgensugárzással jár, de a vizsgálat haszna messze meghaladja az ezzel járó minimális kockázatot – különösen, ha a páciens rizikócsoportba tartozik. A hamis pozitív leletek előfordulhatnak, ezért szükség lehet kiegészítő vizsgálatokra is.

Feketéné Radó Barbara
dietetikus, egészségügyi tanár MSc

Hivatkozásjegyzék

Wait S, Alvarez-Rosete A, Osama T, Bancroft D, Cornelissen R, Marušić A, Garrido P, Adamek M, van Meerbeeck J, Snoeckx A, Leleu O, Hult EH, Couraud S, Baldwin DR. Implementing Lung Cancer Screening in Europe: Taking a Systems Approach. JTO Clin Res Rep. 2022 Apr 22;3(5):100329. doi: 10.1016/j.jtocrr.2022.100329. PMID: 35601926; PMCID: PMC9121320.
Kerpel-Fronius A, Bogos K. HUNCHEST projects-advancing low-dose CT lung cancer screening in Hungary. Pathol Oncol Res. 2024 May 9;30:1611635. doi: 10.3389/pore.2024.1611635. PMID: 38784857; PMCID: PMC11111890.
Amicizia D, Piazza MF, Marchini F, Astengo M, Grammatico F, Battaglini A, Schenone I, Sticchi C, Lavieri R, Di Silverio B, Andreoli GB, Ansaldi F. Systematic Review of Lung Cancer Screening: Advancements and Strategies for Implementation. Healthcare (Basel). 2023 Jul 21;11(14):2085. doi: 10.3390/healthcare11142085. PMID: 37510525; PMCID: PMC10379173.
Oliver AL. Lung Cancer: Epidemiology and Screening. Surg Clin North Am. 2022 Jun;102(3):335-344. doi: 10.1016/j.suc.2021.12.001. Epub 2022 Apr 21. PMID: 35671760.
Adams SJ, Stone E, Baldwin DR, Vliegenthart R, Lee P, Fintelmann FJ. Lung cancer screening. Lancet. 2023 Feb 4;401(10374):390-408. doi: 10.1016/S0140-6736(22)01694-4. Epub 2022 Dec 20. PMID: 36563698.
Tringali G, Milanese G, Ledda RE, Pastorino U, Sverzellati N, Silva M. Lung Cancer Screening: Evidence, Risks, and Opportunities for Implementation. Rofo. 2021 Oct;193(10):1153-1161. English. doi: 10.1055/a-1382-8648. Epub 2021 Mar 26. PMID: 33772489.